Magyar szerkezettár

véréig

vér

1. ember, állat testében erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző piros nedv. ▸ fejébe tódul a vér ▸ valakinek a vére folyik csörgedezik az ereiben ▸ vérben forog a szeme ▸ valakinek a vérén hízik | vál harcban, gyilkosságban kiontott emberi vér. itt ma még vér folyik; ▸ vért szomjaz vérre szomjazik | túlzó: ▸ vérre megy | rég: ▸ első vérig

2. élet-, tetterő. jó vér van benne; ▸ vérré válik benne , mint barátban a lencse | vérmérséklet, lelki alkat. forró a vére; ▸ a vérében van valami | <kif-ekben:> szenvedély, indulat. ▸ felforr a vére ▸ felkorbácsolja a vérét valami ▸ vérig | <kif-ekben:> érzékiség. a vére hajtja.

3. közös származás, rokoni kötelék. vér szerinti atyafiak; ▸ valakinek a véréből való ▸ valakinek a vére árpád vére; magyar véreink. ▸ rossz vért szül

[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-ig

hat-rag

1. vmely helyet elérve, ill. annál tovább nem haladva. [haja] a válláig [ér]; a hídig [megy].

2. vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. estig [tartott].

3. valamennyi időn át. napokig [jött].

4. a szélső határt is elérve, ill. teljesen. vérig [sért]; porig [ég].

____________________

csepp

fn csöpp

1. folyadéknak különvált kicsi, gömbölyded része. a verejték cseppjei. | (jelzőként) ekkora tömegű, mennyiségű. 20 csepp ópium; ▸ utolsó csepp véréig | folyadéknak nagyon kis mennyisége. ▸ az utolsó cseppig

[↔csepeg ]

____________________

ó/utolsó

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ utolsó

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

utolsó

I. mn; ff: leg~

1. térbeli sor végén levő. az utolsó padban ül; ▸ utolsó posta kemeneskápolna, utolsó posta köcsk.

3. a legutóbbi, ill. a legújabb. az utolsó években; az utolsó divat.

4. valakikből, valamiből még meglevő. az utolsó mohikán, ez a utolsó fillérem.

5. rangban, tekintélyben, értékben minden(ki) más után köv. utolsó tanuló az osztályban. | ▸ nem utolsó dolog

6. aljas, hitvány. utolsó gazember!

II. fn utolsó személy, dolog. így lesz az utolsóból az első; az utolsóig mindent elherdált. | ▸ az utolsókat rúgja

[↔után ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4